EEG

2017. május 11.


Mi az EEG?
Mi az EEG? Mire való? Mit mér? Mi áll a hátterében? Ebben a rövid bejegyzésben érthető formában írom le az EEG világát. Könyvemben részletesen írok az arousal rendszerről és ezzel kapcsolatban az EEG-ről, annak történetéről, a regisztrátumokról, - és persze arról, hogy mi köze van ennek a stresszhez. Angolul értő olvasóim számára ajánlom EZT A YOUTUBE BEMUTATÓT. Nézzük, mit takar ez a három betű? Igazából három dologra is utalhat: (1) Elektroenkefalográf (a műszer, technika); (2) Elektroenkefalogram (a regisztrátum, lelet, amit olvashatunk, ha értünk hozzá) és (3) Elektroenkefalográfia (maga a módszer, az eljárás). Ez utóbbi az agykéreg működését kísérő elektromos feszültségváltozások mérésére és vizuális megjelenítésére alkalmas elektrofiziológiai eljárás, amelyet elsősorban diagnosztikai és kutatási célokból alkalmaznak.
Az agy spontán elektromos aktivitása
A módszer jelentősége az agy elektromos tevékenységének globális, időbeli követésében rejlik. Klinikai szempontból az agy spontán elektromos aktivitásának vizsgálatát jelenti egy rövid idői periódus alatt (20-40 perc), amelyet a hajas fejbőrre helyezett, kis ellenállású fém (pl. ezüst) elektródák segítségével végeznek. Az EEG keletkezésének pontos mechanizmusa a mai napig nem ismert. A tudósok szerint több ezer idegsejt összesített elektromos aktivitását jelentheti, melyek az agykéreg felszíni részének megfelelően helyezkednek el.
Története
Az első tudományos publikáció, amely az idegek belső elektromos energiáját vizsgálja és írja le, Galvani nevéhez fűződik (1791). Közel 100 évvel később világossá vált, hogy az agykéreg elektromos ingerlésével mozgásos és érzékleti jelenségek válthatók ki. Az 1920-as évek végén Hans Berger (pszichiáter, Jénai Egyetem) vizsgálati személyeinek fejbőréről elekrtomos aktivitást regisztrált, amelyet elektroenkefalogramnak neveztek el. Ez egy több komponensből álló periodikus görbe. Berger leírta, hogy a hullámok mintázata fényinger, mentális erőfeszítés hatására vagy felfokozott érzelmi állapotban kis amplitúdójú, míg nyugalomban nagy amplitúdójú, kisebb frekvenciával.

Spektrum
Berger azt is kimutatta, hogy az EEG megváltozása megelőzi az agyi vérátáramlás módosulását. Ez a mai képalkotó eljárások egyik alaptétele. A pozitronemissziós tomográfiával (PET) vagy funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) vizsgálatokkal az agyi vérátáramlás-változások sokkal pontosabban nyomon követhetők. Az EEG regisztrátumon leginkább az úgynevezett alfa és béta aktivitás volt szembeötlő, de világossá vált, hogy vannak más frekvenciájú és amplitúdótartományú komponensek is. Az alábbi táblázatban ezeket foglalom össze:

Vizsgálat
Az elektródákat a hajas fejbőrre az ú.n. 10-20-as rendszer szerint helyezik fel. A csatornákon nyert amplitúdó- és frekvenciaadatokat színkódok segítségével feltüntetve a skalp egyes részeire lokalizálható aktivitás szemléletesen megadható. A vizsgálatban két elektróda közötti potenciálkülönbséget mérnek. A mérés pontosságát jelerősítő, szűrők és jelátalakítók teszik lehetővé. A kapott adatokat a megtekintésen túl matematikai analízisnek is alávethetik.

SZÓLJON HOZZÁ

Amennyiben az itt és a közösségi média oldalaimon megjelent írásaimon kívüli, további témákkal kapcsolatban is szívesen olvasna, vagy tanulna, kérem írjon számomra, vegye fel velem a kapcsolatot. Köszönöm. PB